
2009. november 29., vasárnap
stranger?!

2009. november 25., szerda
Akarom, hogy maradj...

2009. november 24., kedd
???

Sok volt ez a nap..Ahogy hazaértem, ledobáltam magamról mindet, (mintha azt hittem volna, hogy így minden gondtól megszabadulok)bár félig így volt..mivel már ne volt rajtam az a kis fekete kabát, már nem éreztem az illatodat, és ez egy kicsit megnyugtatott, egy kicsit pedig kétségbeejtett...
Leültem a szobaközepére, egy pohár teát szürcsölgettem, egy dalt dúdoltam és elmélkedtem. Úgy nézhettem ki, mint aki be van tépve, pedig nagyon is józan voltam. Csak gondolkodóba estem...
Gondolkodóba ejtett ez a bolondos délután..az én ötletem volt, szóval jobb ha hallgatok és nem panaszkodom...csak mégsem tudom kiverni a fejemből...
2009. november 23., hétfő
more than words...
2009. november 22., vasárnap
A csend beszél tovább...

mit is mesélhetne a csend? Bolond kérdés...hisz ezernyi mindent mondhatna..csak ebben a kis szobában lévő csend is..mennyi könny és móka fültanúja lehetett már...
Ma nem vagyok a szavak mestere..ma mindenre csak keresem a szavakat..
Írtál..alig tudtam válaszolni. Igazából csak kibúvót kerestem, de ahhoz is szavak kellettek...
Tudod mit?inkább hagyom, hogy a csend beszéljen helyettem..
xoxo ;)
2009. november 20., péntek
2009. november 18., szerda
about the secret night...

2009. november 17., kedd
Is never good for you?...
szombat óta
pontosabban vasárnap hajnal óta keresek egy szót. 2009. november 9., hétfő
simple, but great... ( part I.)
Nem, az utolsó lehetőséget kizárom. Nem lehetett képrázat, ((bár még mindig alig hiszem el) de tudom, hogy minden perce valós volt. Akkor csak te lehetsz a változás oka. Úgy értem, jöttél és megváltoztattad azt a szemszöget amivel eddig kémleltem a világot. Alapesetben ezt úgy ahogy van elutasítottam volna, mert sebet ejtett volna azon a hatalmas büszkeségemen... Bevallom eleinte észre se vettem, hogy már sok minden megváltozott...csak nem rég jöttem rá, amikor azután a mámoros, füstös szombat este után , a szavaidon elmélkedtem. Megfogtak, és magukkal ragadtak. Nem tudom, hogy mi volt velük a célod, de az eszembe véstem őket, akaratlanul is. Valahol nagyon jól tudtam, hogy igaz amit mondassz, mert már régen tisztában voltam vele, mégis megdöbbentettek a szavaid. Még egy kicsit féltem is attól amit hallani fogok, pedig semmi rémisztő nem volt benne...csak az igazság...Vagy éppen ettől féltem?
to be continued...
2009. november 5., csütörtök
?!
Bár egy kicsit megijeszt ez a jelenlegi helyzet...most minden jó. és nem tudom, hogy meddig lesz ez még így. Tudom, hogy nem kéne ezen filóznom, mert élj a mának, a jelenben a jelennek, stb. de mégis érdekel. Mi lesz ha megint minden elromlik?! akkor mihez kezdek? Egyelőre el se tudom képzelni.
Egy a lényeg: Ünnepélyes keretek közt megfogadom, hogy innetől kezdve tényleg csak a mának...nem számít, hogy mi vlt vagy mi lesz...csak az, hogy most mivan és ennek fogok örülni és ezt fogom élvezni, stb.
Csimpii...kedvellek... :)

