
Sok volt ez a nap..Ahogy hazaértem, ledobáltam magamról mindet, (mintha azt hittem volna, hogy így minden gondtól megszabadulok)bár félig így volt..mivel már ne volt rajtam az a kis fekete kabát, már nem éreztem az illatodat, és ez egy kicsit megnyugtatott, egy kicsit pedig kétségbeejtett...
Leültem a szobaközepére, egy pohár teát szürcsölgettem, egy dalt dúdoltam és elmélkedtem. Úgy nézhettem ki, mint aki be van tépve, pedig nagyon is józan voltam. Csak gondolkodóba estem...
Gondolkodóba ejtett ez a bolondos délután..az én ötletem volt, szóval jobb ha hallgatok és nem panaszkodom...csak mégsem tudom kiverni a fejemből...
Mi a vége?
u.i.: Petőfi emlékére:
-Egy gondolat bánt engemet,
hogy holnap magyar tz csessze meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése