pont mint a képen... bár én nem szoktam csizmában az ágyon ugrálni, de ettől függetlenül, Follow your dreams...Ha mindenáron az álmait követném, akkor most nem itt írogatnék hanem a Tito karjaiban hajtanám álomra a fejem...Mert néha szószerint, visszasírom azokat a napokat,amikor tényleg az ő karjai közt aludtam el és ott is ébredtem... Az a legnagyobb baj Titoval, hogy azok közé a férfiak közé tartozik akik, akkor is kellenek ha bántanak. Persze nem szószerint, csak szavakkal és tettekkel , vagy néha azzal is ha nem tesznek semmit...
Ezért olyan rettentő bonyolult követni az álmaimat.Miközben tudom, hogy az álmaimhoz balra kéne kanyarodnom az utam pedig jobbra visz...
{bárcsak tudnám, hogy merre keresselek Tito...}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése