2010. április 3., szombat

kontraszt

Furcsa ahogy peregnek a percek, és történnek az események, egy csalódott lány szemében felettébb furcsa. Mit vársz? Mit mondjak? Erre nem tudok semmit. Kiüresedett a szoba. Legalábbis emberek rajtam kívül már nincsenek benne. Tele van élettelen tárgyakkal, kedves és arcátlan érzésekkel. És megtölti a magány és a csalódottság. Undorító érzés ez. Egészen lecsupaszodott tőle a kedves kis szoba. A képek, a réi emlékekről, egy perc alatt beporosodtak, már az angol zászló sem tündököl a falon. Csak egy újabb butaság, a szoba lakójának bolondos hóbortja.



Erre vágytál? Megkaptad. Elégtételt vettél. Ne várj többet. Te is csak egy "szörnyű" idegen vagy, a szürke hétköznapokban, aki távolodik a messzeségben. Semmi sem stagnál. Minden csak elmúlik.




Sz., N. ti kelletek..örökké...

1 megjegyzés: