De most, hogy írok nem tudok semmi jelentőségteljeset mondani... Rajtad gondolkodom..és a tegnapon... Nem kevés bor után kimertem olyanokat mondani ,amiket józanon sose mernék! Azt hittem, hogy hülyeséget beszéltem, pedig nem! Csupa olyan dolgot mondtam ki, amiket addig a szívembe zárva őriztem..szóval tegnapig azért nem mondtam ki ezeket a szavakat, mert túl közel lapultak ahhoz a helyhez, amit annyira féltek...De tegnap épp eleget ittam ahhoz, hogy megszűnjön a félelem érzetem..
Elvarázsoltál tegnap... elvarázsoltál azzal aki te vagy! Mert magadat adtad, magadról meséltél, mert tudtad, hogy ez érdekel! És tudod mi volt a legjobb az egészben?! Az, hogy egymás miatt voltunk ott tegnap! Úgyértem, nem hátsó szándékok , és érdekek miatt! Te egyszerűen miattam, én pedig egyszerűen miattad maradtam... :)
Ahogy rádnézek, mindig, de tényleg mindig az jut az eszembe, hogy már nagyon régóta egy hatalmas ölelésre vágyok...Megölelt már Sz., H., és F. is! ( kösziii) de én telhetelen vagyok és azt akarom, hogy te szoríts a karjaid közé! Érezni akarom, a bódító parfümöd illatát, a testedet, érezni akarom, hogy kellek neked, egy szóval érzeni akarlak téged... Azt akarom, hogy megölelj!
u.i.1.:Mindig a holnaptól várok valamit...A holnap pedig biztos azt várja, hogy én lépjek...
u.i.2.: kellesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése