A fél élet kicsit sem egész. És sohasem lesz az. Azzal töltjük a fél életünket, hogy mások személyiségét, szokásait, tulajdonságait, tetteit, szavait, érintéseit elemezgetjük és megfeledkezünk magunkról. Velünk mi lesz? Lehet, hogy a miénket is elemezgeti valaki más..de ha nem, akkor azt megérezzük...Magányos farkasok leszünk egy pakli kártyával a kezünkben, és olcsó trükköket mutogatunk mások szórakoztatására.
És az élet másik fele? Az a vágyaink kergetésére megy el. Az ember esendő..fut egy kicsit a vágyai után, majd feladja...siránkozik egy kicsit, és várja, hogy az ölébe hulljon amit akar. De ha mégis megkapja amit szeretne, megijed és meghátrál. Miéért? Hisz ezt akarta, nem?...
u.i.: A pokolba a bonyolult emberekkel, és az érintéseddel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése