Mit jelenthet egy ember számára a másik? Mindent vagy semmit? Nem hiszem, hogy ennyire véges lenne a dolog. De elismerem, hogy nélküled már nem is vagyok önmagam, és veled valaki más vagyook...egy új ember, tele boldog gondolatokkal és egy nagy mosollyal az arcán. Mire is van szükségem? Kellessz te, hogy egy új ember lehessek, vagy nélküled kell önmagamhoz visszatalálnom? De mivan akkor ha nem vagyok elég erős ahhoz, hogy megtaláljam magam?
Valaki honnan tudja, hogy többet érez a másik iránt mint szimpla barátság? Megsúgja valami? Jelek mutatják? Vagy egyszerűen csak eszeveszetten érzi a hiányát?! Ha örlődik a másik miatt?! Ha az illető minden egyes szava megragad a fejében és némelyik még érbe vágóan bele is hasít?!
O.oo azt hiszem ezek a tünetek mind igazak ráám...Pont ettől félteem... Igazából lehet félni a szerelemtől? És ha igen akkor miéért? Miért tartunk tőle annyira? Az egész csak önféltés.. mert benne van a pakliban, hogy a szerelmünk nem teljesül be.. Talán pont ettől tart mindenki.., mert tudja, hogy a világ nem fog meg állni és megvárni amíg az ember nyalogatja a sebeit. A világ kegyetlen, mert ha elesünk , egyből felállásra kényszerít bennünket. Az nem baj, hogy nem tudunk lábra állni, vagy hogy eltörtek a szárnyaink...így kell tovább mennünk, hogy útközben majd az idő mindent begyógyítson, és összeforjanak a sebek.
u.i.: törött szárnyakkal nehéz járni az utam...
ne bízz az időben! nem mindig segít...
VálaszTörlés